Mozogni jó - ezt mindenki tudja.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mozgás milyen hatással van a szívünk egészségére: erősíti és edzi, felkészíti a nehézségekre.

A mozgás fontosságával tisztában vagyunk:

a rendszeres sportolás hozzájárul az egészséges testkép kialakulásához, meggyorsítja a fogyást, feszesebbé teszi az izmokat (ezen keresztül pedig az egész testünket), jó kedvre derít, sőt még barátokat is szerezhetünk a futóedzések vagy az aerobik órák alatt.

Az azonban jóval elfeledettebb tény, hogy a rendszeres mozgás a belső szerveinket, különösen a szívünket is edzi.

A szív ugyanis maga egy nagy izom, melyet ugyanúgy formában kell tartani, mint egyéb izmainkat.

Ha a szív elgyengül, akkor nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, azaz, nem tud elég energiát kifejteni, nem tudja elég oxigéndús vérrel ellátni a szerveket.

Milyen hatással van a mozgás a szívünkre?

Azt tehát eldöntöttük, hogy megmozgatjuk a szervezetünket, ezen keresztül a szívünket is.

Pontosan hogyan hat a sport a kardiovaszkuláris rendszerre?

Azonnali hatásokat mindannyian fel tudunk idézni:

felgyorsul a szívverés, szaporábban vesszük a levegőt, kipirul az arc, elkezdünk izzadni.

Ezen hatások azt mutatják, hogy a szívünk igazodik a kihíváshoz és képes ellátni a gyorsabb, keményebb munkával együtt járó feladatokat - azaz több oxigént juttat el a sejtekhez. 

Ezek a hatások azonban hamar el is múlnak. Vannak azonban olyan hatások, melyek hosszabb távon is megmaradnak.

A rendszeres testmozgás csökkenti a nyugalmi pulzust.

Azaz a szívünk nemcsak erősebb, de hatékonyabb is lesz, nem kell annyit vernie ahhoz, hogy ugyanazt a pumpáló hatást elérje.

Ennek köszönhető, hogy az élsportolóknak, atlétáknak jóval az átlag alatti a nyugalmi pulzusa: előfordulhat, hogy a szokásos 70-80 helyett csak ötvenet, sőt 40-et ver a szívük percenként.

A nyugalmi pulzus csökkenésével és a szív hatékonyabbá válásával a hétköznapi feladatok is könnyebbé válnak, tehát az enyhébb kihívások nem késztetik olyan kemény teljesítményre a szervezetünket.

Könnyebb lesz lépcsőt mászni, sétálni, felemelni egy nehéz csomagot vagy éppen a busz után futni!

Az erősebb szív erősebben is ver - ez logikus -, egy-egy szívdobbanással több vért tud átpumpálni saját magán.

Így a vércsere is felgyorsul, a sejtjeink könnyebben jutnak friss, oxigéndús vérhez.

Ez pedig meggyorsítja a sejtek működését, regenerációját.

Ráadásul ez a szívre saját magára is igaz:

minél többet sportol valaki, annál gyorsabban tud visszatérni a szívműködés valamilyen megerőltetés után a normál állapotba.

Hogy ebből mi mit érzünk?

Talán csak azt, hogy nemcsak a kimerültség jelentkezik lassabban, de rövidebb ideig is tart!

Nem kell hosszasan pihegnünk a kanapén, ha egy hosszú munkanap után lépcsőzni kellett hazáig, vagy nem kapkodunk levegő után egy gyorsabb séta után sem!

A mozgás az erekre, érfalakra is jó hatással van:

növeli azok feszességét, rugalmasságát, így sikerrel küzdhetünk a magas vérnyomás és a trombózis ellen.

A sport megszünteti az érfalak gyulladását, segíti a plakkok eltávolítását is, csökken a magas koleszterinszint és az azzal összefüggő súlyos szövődmények, így a stroke veszélye is.

A szakmai ajánlások szerint ezeket az előnyös hatásokat már napi fél óra intenzív, de nem túl megterhelő mozgással elérhetjük.

Nem kell rögtön a maratoni táv lefutásán gondolkoznunk:

az intenzív séta, az úszás, a tánc, a kerékpározás, sőt még a kertészkedés vagy a takarítás is hozzájárulhat szívünk egészségének és erejének a megőrzéséhez!